Az egyik kedvencünk a strandfoci szakág, az elmúlt években több, de inkább kevesebb sikerrel bekalandoztuk a Balaton déli partját. Sajnos hiába van egyre több pálya, sem tavaly, sem idén nem rendeztek amatőr kupát sehol, ellentétben Zalakarossal, ahol nyaranta kétszer is, így az idei másodikra sikerült eljutnunk.

A megszokott módon hetekig tartó szervezés előzte meg a szombatot, hogy aztán szintén a megszokott módon még előző este tizenegykor se legyen biztos, hogy másnap ki jön kocsival. Az úti céllal ezúttal nem volt gond, korábban előfordult, hogy a sofőr azt gondolta, Siófokra indulunk, pedig Balatonlellére mentünk, és a népes kísérő brigádunk is megérkezett a megszokott hűtőtáskával, ami soha nem szendvicseket szokott rejteni. A lebonyolítás kellemes volt ebben a hőségben, a meccsek között lévő másfél óra alatt a büfé, fürdés programok színesítették a napot, talán ezért is szereti mindenki annyira ezeket az eseményeket.

A palini színeket Szücs Zoltán képviselte, aki súlyos térdsérülés után először tért vissza tétmeccsen a kapuba, Berke Bálint barátunk pedig továbbra is Ausztriában ténykedik, így ő sajnos nem tarthatott velünk. Az első meccsen a szintén Palinban focizó Beke István csapata, az Öregfiúk ellen kezdtünk, és rögtön belenéztünk egy kisebb pofonba. A helyzeteink megvoltak 0-0-nál, 1-1-nél, majd 1-2-nél is, de nem sikerült meccsben maradnunk, az ellenfél pedig büntetett a hibáink után, és nyert is 4-1-re. Jellemző, hogy általában minden kupán rosszul focizunk az első meccsen, de a nagyobb gond az volt, hogy ezt egy közvetlen csoport rivális ellen tettük, és ez sokba került a végén.

A második találkozón a nagyon fiatal Feltörekvők ellen léptünk homokra, Kálcsics Feri az első meccsen szerzett találatát itt megtoldotta néggyel, a meccs nagyon sima volt, 12-1-re nyertünk.

A következő két meccset hoznunk kellett, de a Kanizsa Energetika ellen gyorsan két gólos hátrányba kerültünk. A csapatban azonban volt tartás, rögtön a fordulás után a középkezdésből Ombódi Geri szépített, majd két perccel a vége előtt Kálcsics Feri büntetőből egyenlített. A meccs utolsó momentumaként Szücs Zoli bravúrral hárított egy 9-10 méterről, szemből jövő szabadrúgást, így következtek a büntetők, amit 2-1-re hoztunk, így két pontot kaptunk ezért a győzelemért.

Az utolsó meccs előtt sajnos biztossá vált, hogy nem juthatunk tovább, a Kanizsa Energetika legyőzte az Öregfiúkat, így mivel mi csak büntetőkkel nyertünk az előbbi ellen, a körbeverésből mi jöttünk ki a legrosszabbul. A kaposvári Fighters ellen zártunk, a szintén fiatal csapat ellen tét nélkül szép jelenetekre is képesek voltunk, végül 4-0-al hoztuk ezt a találkozót.

Rászolgáltunk volna a továbbjutásra, de sokba került az első meccsen való ügyetlenkedésünk, így már nem derülhetett ki, hogy mire lettünk volna képesek a másik ágról jövő szepetneki F.U.C.K. és Ocean’s Team csapatai ellen, akik amúgy végül a döntőben ismét összekerültek, és előbbi hódította el a trófeát.