Bayern München – Barcelona!

A következő bejegyzésben egy új vendégszerzőnk, Kisgyura Jani debütálásában, egy pofás kis beszámolót olvashattok a tegnap esti Bayern-Barca mészárlásról meccsről. Amikor kihúzták néhány hete a legjobb három és a Cakir Madrid négy párosítását a Bajnokok Ligájában – ami a zalai megyekettő után a legjobban szponzorált sorozat, csak kevesebb fröccs folyik a meccsek szünetében – annak szurkoltam, hogy az elődöntőben és a döntőben is más-más nemzetiségű ja, nézd meg a  Bayern védelmét, négyből 3 echte bajor csapatok találkozzanak. Bejött, bár az igazi az lett volna, ha a Bayern és a Barcelona külön ágra kerül, bejut a döntőbe és egy igazi futballünnepet rendez a tavalyi dráma és a tavalyelőtti megalázóan sima finálé után a mocskos UEFA inkább spanyol mártírkodást akar eladni, tuti meleg golyókat húzattak a Lófejúvel . Öröm az ürömben, hogy kétszer is láthatjuk ezt a két nagyon látványos játékot mutató csapatot egymás ellen.

ruud_van_nistelrooy_looks_like_a_horse

A meccs előtt alapvetően  aztgondoltam, hogy a bajorokmestere, Jupp Heynckess lesz a párharc kulcsfigurája. A Barca a szezon nagy részében edzője nélkül vette az akadályokat, aminek egy darabig voltak pozitív hatásai is, végtére csak rávernek az egész spanyol mezőnyre durván 15 pontot, de a Real elleni kupa-, valamint a Milan elleni BL- párharcban meglátszott, hogy taktikai értelemben vannak olyan hiányosságok, amik ezen a szinten nem férnek már bele vagy csak lehet, hogy tésztát toltak ebédre fröccsel, mint Détáriék 86-ban.

644390_475453975854551_836122691_n

Talán ennek is a következménye, hogy a támadójátékot tekintve nagyon Messi-függő lett a gránátvörös-kék gárda, ami az amúgy nagyon sokak által alábecsült PSG ellen majdnem kieséshez vezetett az idegenben elért jó eredmény ellenére.

Lényeg a lényeg, taktikai variációs lehetősége a Barcának gyakorlatilag azon kívül, hogy melyik középső középpályás lesz éppen belső védő nincs, a Bayernnek pedig számos, még a szenderd kezdő játékosok Kroos, Mandzukic és a szezon nagy részét kihagyó Badstuber hiánya ellenére is.

Az egész párharcról alapvetően azt gondoltam, hogy két ponton dőlhet el:

 1.)   Milyen középpályás felállást választ a Bayern?

2.   2.)  Ki tudják-e használni az Alaba-Ribery balszélt, esetleg lesz-e jobboldalon villogás? Dani Alves még mindig nem szar, ellenben máshogy jó, mint pár éve.

Alapjáraton két megoldási lehetőség kínálkozott Jupp előtt a középpályássort illetően:

a     A) Egy picit védekezőbb felállással megpróbálja a középpálya és a védelem közti távolságot csökkenteni, ezáltal Messi elöl a területet elszívni – mint a Milan tette – és 2 box-to-box játékos (Schweinsteiger és Martinez) mellé behozza a fantasztikusan romboló Luiz Gusztit BDSRSTNT milyen darálás lehet ott, ahol Dante-Luiz Gustavo-Boateng együtt aprítanak… Max nemzeti kincsünk, Sanyi és a sosem buzizó Böde élheti túl -GYAKA MESSI ;

417973_494069770659638_253936694_n

b.     B) Úgy dönt, hogy a hazai meccsen megpróbál támadólag fellépni a Barca ellen lefocizni őket, mint Baktüttős Obornakot, és beteszi árnyékéknek Müllert vagy Shaquirit, ezzel megtöri azt a 65%+ labdabirtoklásra épülő játékot, ami a katalánok védjegye gyakorlatilag a Guardiola-korszaktól kezdve. GYAKA BARCA?

És ilyenkor jön az élet, ami közbeszól, mert amit előzőleg gondoltam az nyilván nem úgy valósult meg… Középen nem sűrített be Don Jupp, ellenben így is sikerült Messi és Iniesta elöl minden területet elvenni, köszönhetően a tengelyben játszók kiemelkedő produkciójának, Boatengtől Martinezig. A két szélen a Bayern dominált, ha 20 percenként Dani Alvesnek volt is egy-egy gyengébb beadása benn esély nem volt, hogy bárki érkezzen rá. Az élete meccsét játszó pumukli fejű Dante szerintem megváltotta a helyét a brazil válogatott kezdőjébe a jövő évi VB-re, Thiago Silával az oldalán.

125446-bayern-lockt-gladbachs-dante-vor-dem-absprung

A két félidő játéka közt az volt a különbség, hogy az elsőben a félpályánál, a másodikban kb 30-35 méternél fogyott el a Barca tudománya. A 60-65%-os labdabirtoklási arány mellett gyakorlatilag egyetlen komoly helyzetet sem tudtak kialakítani, Neuer néhány kijövetele mellett bravúr komoly védés nélkül hozta le a meccset. A 90 perc alatt érvényesíteni tudták hazaiak a fizikai és taktikai fölényüket egyaránt. Gyakorlatilag a 2010-es VB német-argentin meccsét láttuk picit más szereposztással.

Amellett, hogy a katalánokat teljesen kikapcsolták a támadóharmadban, volt több olyan klasszisteljesítmény a Bayernnél, ami mindenképp említést érdemel. A két gólt szerző body-check-király Müller a meccs hőse volt, de mégse ő érdemli a legnagyobb dicséretet még akkor sem, ha ő a kedvencem. Ilyen nyerő típusú játékosunk Effenberg óta nem volt. Hanem az a Robben, akinek legalább egy éve nagyon kifelé áll a szekere Münchenből, ami Götze több, mint valószínű leigazolásával és Guardiola játékrendszérevel tovább erősödött. Passzolt, gólt lőtt, védekezett, harcolt, és úgy felidegesítette Jordi Albát, hogy az a begyűjtött felesleges sárga miatt  a visszavágót majd a lelátóról nézi… Rajta kívül az egész szezonban jegelt Gomez találata is pozitív még akkoris, ha lesgyanús helyzetből született, bár én inkább éreztem egyvonalnak. Talán az mutatja a legjobban ennek a Bayernnek az erejét, hogy úgy csinált gólcsúcsot a Bundesligában, hogy a helyén játszó Mandzukic kb. fele annyi találatot fog jegyezni idény végén, mint az előző szezon müncheni gólkirálya.

fcb_hof_gomez_robben_920_th

A Bayernt úgyis körülajnározzák majd az újságok, de a Barca is megérdemel pár sort. Ami megérintette a katalánokat Milánóban, az elsöpörte őket Münchenben. Messi tanácstalan volt, látszott rajta hogy nincs 100%-os formában és nagyon megbosszulta magát, hogy nem volt alternatívája a megszokott játékuknak. Illetve Vilanova nem talált. Ebben a helyzetben luxus volt a padoztatni Fabregast, neki legalább nagyon nagy lövőereje van, és Villa cseréjével is nagyon elkésett. Szerkezetváltásra gyakorlatilag nem volt esélyük, hisz csak ezt a 4-3-3-as formációt tudják játszani, ezt csinálták az elmúlt jópár évben és fejlesztették gyakorlatilag tökélyre. Az Inter elleni idegenbeli és a Madrid elleni meccsek után a Bayern a harmadik csapat, aminek sikerült megérdemelten legyőzni az elmúlt 10 év legsikeresebb klubját, de ez a 4-0 több egy egyszerű vereségnél. Hogy véget ért –e egy korszak a futball történetében azt nem tudom, de az bebizonyosodott, hogy ehhez a játékhoz nem csak középpályásokra, hanem csatárokra és védőkre is szükség van, és nem árt ha két-három felállásban, különböző taktikai formációkban is képes egy társaság játszani. Vilanova maximum úgy maradhat edző, ha számításba veszik a betegsége miatt kiesett időt. Ez a Bayern ugyanis jövőre még erősebb lesz – és ezt minden riválisnak nagyon komolyan kell vennie.

messi_disappointed_ap_630

A meccs magyar vonatkozását se felejtsük el! A játékvezetők nem voltak a helyzet magaslatán sajnos, kár hogy már többedszerre vezetik meg a segítői Kassait az első félidőben a két tizenegyes közül legalább egyet illett volna megadni a hazaiak javára, a másodikban viszont simán meg lehetett volna fújni Robben gólját kifelé feleslegesen döntötték fel Jordi Albát, mert nem érte volna utol a hollandot, de kétség kívül szabálytalan volt vele szemben Müller.

A meccs végeredményét befolyásolták ugyan, de a játék képe alapján megérdemelt a nagyarányú bajor siker. A visszavágón biztosan mindent el fog követni a Barcelona, de ez a Bayern nem a Milan szintjén lévő csapat… A Münchennél sok veszélyeztetett játékos van, a döntőben viszont nyilván mind szeretnének pályára lépni, talán nem túlzás hogy ilyen tekintetben van nagy veszítenivalója Jupp Heynckess legénységének.