A hétvégi Zalaszentbalázs elleni idegenbeli mérkőzésünkön nagyjából akkora sikert értünk el, mint a Dinamo London Torinóban, vagy a játékát tekintve amúgy kifejezetten tetszetősen focizó portugál Braga Kolozsváron. 3-1-es vereségünkegyetlen szépségtapasza az, hogy a Gellénházán múltja miatt a mai napig rettegett szabadrúgó bajnok hírében álló, Somogyi Dani is feliratkozott a góllövőink nem éppen veretes névsorára. Középső védőnk a 90. percben kozmetikázta egy értékesített tizenegyes formájában a 3-0-s részeredményt. Ifi csapatunk 1-0-s vereséget szenvedett. Sajnos egyre inkább tényként kezelhető, hogy a szezon végeztével a tabella második felében fogunk helyet foglalni, remélhetőleg minél több közvetlen riválist megelőzve!

E, mint elég volt. A víkend után hétközben egy másik univerzumban a Juventus tanári focival és némi szerencsével ízekre szedte a regnáló BL-győztest, ezzel minimálisra csökkentve annak továbbjutási esélyeit, és beütötte az utolsó szöget is Di Matteo képzeletbeli koporsójába. Vidal eszméletlen nagy spíler, posztja egyik legnagyobb klasszisává vált pályafutása torinói időszakában. A Dinamo Mata-Oscar-Hazard triója kiegészülve egy topcsatárral pedig sok kellemetlenséget fog okozni még mindenkinek. Egyre több helyen emlegetnek egy téli Torres + ZsákJacques Pénz – ő nem egy francia focista – Falcao cserét… A játéknap rangadója bebizonyította azt, hogy Conte klasszis edző, a zebrák ismét méltó helyükre, Európa elitjébe kerültek. Illetve, hogy a Chelsea orosz mágnás miskájának annyi esze van a focihoz, mint egy sótlan vajas kenyérnek a szinkronúszáshoz. A Sahtar könnyedén – és egy ocsmány bunkó góllal – simán verte a Nordcsencsünkenlandot. Juve-Chelsea 3-0, Dánok-Sahtar 2-5. Abramovics you’re drunk!